Mielőtt még valaki azt hinné, hogy a müszaki akusztikáról beszélnék a szó szoros értelmében, és esetleg ettől megijedne, annak most mondom, hogy ez egy igazi zenei, dallamos, ha úgy tetszik "akusztikus" bejegyzés lesz :).
Mindenki életében vannak hegyek és völgyek. Meg persze van, hogy hegy is meg völgy is van egyszerre. Mostanában nekem inkább hegyek magaslanak, minthogy Mariana-árokkal büszkélkednék. Sokan mondták már nekem, hogy nyávogós, depis zenét hallgatok, de lesz@rom a bírálókat :). Szerintem jó, ha az ember nem mindig ugyanolyan zenét hallgat, hiszen sokszor teljesen hangulatfüggő. Ha erő kell, megy a metal, ha buli van, megy a trance, ha nyugi kell, akkor a chill out, ha meg depi van, jönnek az acoustic version-ök. Most egy ilyen akusztikus, orchestral csokrot szeretnék összeszedni :).
Nos, mivel Roger Shah a kedvenc DJ-m, vele kezdeném ezt a kis összeállítást. A legjobb acoustic nótája tán a következő:
eszméletlen jó vocal, sokatmondó lyrics :) nem kell ennél több.
A következő számomra talán a legkedvesebb dal, hiszen a kedvenc DJ-m és a kedvenc vocalom koprodukciója:
Most pedig jöjjön egy kis összehasonlítás. Nézzük csak meg talán az egyik legjobb trance számot. Címe: Flaming June. Már önmagában a cím is sokatmondó, nagyon sok szép emlékre asszociálok, és nyilván mindig a nyár jut róla eszembe. Most füleljünk meg 2 igencsak eltérő verziót erről a csodálmányról:
Vocalos dalokra visszatérve jöjjön 2 oylan dal, amelyik a mostanában általam nagyon megkedvelt DJ párostól, Cosmic Gate kezeitől származik :) Ja, és persze Tiff Lacey-t és a csodás Aruna-t sem felejtem el megemlíteni :)
Végül, de nem utolsósorban egy talán kevésbé ismert, de annál szenzációsabb dallal szeretném zárni ezt a kis összeállítást: Lange ft. Sarah Howells - Out of the sky
A 2008-as Top20as listán igen előkelő helyezést ért el, azonban az a Kyau&Albert mix volt.
;-)
2011. március 5., szombat
MSc, Part I
Sajnos az utóbbi időben egyre kevesebb és kevesebb időm volt vezetni e kis blogomat, munkahelyi, iskolai, magánéleti és jövőbeli elfoglaltságok miatt, de most szeretném lényegre törően összegezni, ezt a meglehetősen eseménydús időszakot.
Kezdjük mondjuk a munkahelyivel, ha már úgyis azzal kezdtem a felsorakozást. Február végén végre elérkezett az idő arra, hogy megmérettessem magam a Procter and Gamble nevezetü multinacionális cégnél. Az interjú 3 részből állt. Egy angol és két magyar interjún vettem részt. Mindegyik egyenként 1 órás volt, így ha nem is minden, de jó csomó részletre kiterjedően tudtam beszélni, azokról a dolgokról (egyetemi verseny, tanulmányok, hobbyk, érdekeltség, future plans etc.) amelyek az interjúztatókat érdekelte, és amik leginkább leírják eddigi munkásságomat. Végül szerencsére sikerrel vettem ezt "az akadályt" így felvételt nyertem a céghez. Azonban márc. 16. (azaz a belépés dátuma) előtt részt kellett venni egy igen csak mélyreható orvosi vizsgálaton. Vér-, vizelet-, látás-, hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, légzésvizsgálat stb-stb volt. A procedúra nem éppen volt villámléptü, hiszen fél9től 3/4 1ig nyomultam vizsgálatról vizsgálatra... Kimondottan kellemes volt, már csak egy szívmütét hiányzott, ja meg persze hogy felírjanak pár doboz prostamol uno-t... De ezen is túl vagyok szerencsére, úgyhogy már csak be kell lépni :)
Iskolai tevékenységeimről is szeretnék elejteni néhány gondolatot. Mechanical Engineering Modelling :). Gondolom minden laikus érti mire gondolok, mikor ezt írom :). Szóval az MSc angol, kimondottan jó, a tanárok többsége választékosan, felsőfokon beszél angolul. Persze azért vannak finomságok, pl. Bereczky bandita Ákos kolléga kijelentő módban kérdez: It's klír? (Para)ván Péter pedig: Számhó...(somehow) egészen hihetetlenül helyes kiejtés és nyelvtan. No, de szó-mi-szó, már most úgy érzem, hogy brilliáns döntést hoztam azzal, hogy erre a szakra jöttem. Bár a 8 krenyós diffegyenletek matek sokakat elriasztott volna, márcsak azért is mert az oktató (Dr. Paál György) nem fogferdeségi, hanem szemferdeségi szögekkel rendelkezik :). De egy idő után meg lehet szokni, hogy úgy feelingeled, hogy rád kacsint közben a terem másik sarkában lévőre mutogat, meg ugat neki, hogy Mr. Türi válaszoljon máá... Az órái egyébként számomra a legkellemesebb meglepetéssel rukkoltak elő, hiszen esküszöm ilyet még nem mondtam, de élvezem a differenciálegyenleteket. Végre nem a definíció, tétel, bizonyítás blabla féle tanítás, meg nem az R-ad n-ben kutatgatunk, és nem n dimenziós vektorterekben rajzoljuk a feszültségi kiskockákat.... hanem példákon keresztül, szemléletesen barkingoljuk el a témákat.
Johnny Wild (Dr. Vad János, az Ara tanszék vezetője) pedig talán a legjobban beszél angolul. Az órái szinte felüdülések Bereczky 4 órás okádékát követően. Bár mikor lila csőgatyában és atompiros acélbetkósban megjelen, akkor így elgondolkozom azon ,hogy már csak a piros bőrszerkóját kéne felcsatolni, és úgy nézne ki, mint valami hippi állat. Stépán Gabi meg a szokásos: kibekurt jó :).
A suli után jöjjön a pihenés, így hát voltak azért bulik is, nem csak munka és padozás az élet. febr 12-én jött márkösz sölc (Markus Schulz), és újfent meglátogatta Budapestet, és adta is a banzáj. Volt aztán megint kézfogdosás, meg taggyüjtés a végén, de hát nem ezért mentünk. Kipipáltuk erre az évre is, és hát wippenberg papót igencsak a földbe taposta, ami a két szett színvonalkülönbségét, azt hiszem méltóképpen illusztrálja. Sulc papó amcsiban él, én meg nyáron átevezek az nagy USA-ba, hogy megsasoljam a jenkik földjét, meg elszívjam a békepipát winnetou-val az apacsrezervátumba. Egy szó mint száz, elhelyezést kaptam a Camp Emerson nevü táborban, ahol tavaly Balu kolléga, idén pedig Bogyó fog munkálkodni. A Balu kolléga, márcsak azért is megfelelő megszólítás, hiszen a P&G-nél munkatársak leszünk, és ezért (ill. az amcsiban való elhelyezéssel kapcsolatos segítségért) szeretnék nagyon nagy köszönetet mondani neki. Az ajándékon már dolgozok :). A tábor egyébként Massachusettsben van (remélem helyesn írtam le...) tele bitchel, walmarttal, meg óriáskerekekkel. Remélem találkozok a haiti rasztákkal, al caponéval, és végül de nem utolsósorban a kolumbiai drogkartellel. 3 hónapra megyek elméletileg ki, az ottani parádékkal kapcsolatban már összefontam néhány gondolatot, reméljük sikerül megvalósítani.
Tegnapelőtti buliban szeleteltünk meg kalkdanceltünk a béjszmentben, frenetikus volt, alig nézett minket mindenki ökörnek, de csak irigykedtek :) meg persze csodáltak :). Aztán 1 hete elég ütösre sikerült a kolibuli :). Ki is ütöttem magam rendesen, de szerencsére kezelhető volt az állapot.
Magánélet: hm, ja :) örömteli vagy sem a hír :D van bébi, hosszú idő után. Még most se értem, hogy csináltam :), de sikerült:). Volt itt Tapolca, Bp, séta, buli, minden már. Majd alakulgat a dolog, meg ássuk a folyómedret :)
mivel most is tanulnom kéne a mai ülést berekesztem:)
Kezdjük mondjuk a munkahelyivel, ha már úgyis azzal kezdtem a felsorakozást. Február végén végre elérkezett az idő arra, hogy megmérettessem magam a Procter and Gamble nevezetü multinacionális cégnél. Az interjú 3 részből állt. Egy angol és két magyar interjún vettem részt. Mindegyik egyenként 1 órás volt, így ha nem is minden, de jó csomó részletre kiterjedően tudtam beszélni, azokról a dolgokról (egyetemi verseny, tanulmányok, hobbyk, érdekeltség, future plans etc.) amelyek az interjúztatókat érdekelte, és amik leginkább leírják eddigi munkásságomat. Végül szerencsére sikerrel vettem ezt "az akadályt" így felvételt nyertem a céghez. Azonban márc. 16. (azaz a belépés dátuma) előtt részt kellett venni egy igen csak mélyreható orvosi vizsgálaton. Vér-, vizelet-, látás-, hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, légzésvizsgálat stb-stb volt. A procedúra nem éppen volt villámléptü, hiszen fél9től 3/4 1ig nyomultam vizsgálatról vizsgálatra... Kimondottan kellemes volt, már csak egy szívmütét hiányzott, ja meg persze hogy felírjanak pár doboz prostamol uno-t... De ezen is túl vagyok szerencsére, úgyhogy már csak be kell lépni :)
Iskolai tevékenységeimről is szeretnék elejteni néhány gondolatot. Mechanical Engineering Modelling :). Gondolom minden laikus érti mire gondolok, mikor ezt írom :). Szóval az MSc angol, kimondottan jó, a tanárok többsége választékosan, felsőfokon beszél angolul. Persze azért vannak finomságok, pl. Bereczky bandita Ákos kolléga kijelentő módban kérdez: It's klír? (Para)ván Péter pedig: Számhó...(somehow) egészen hihetetlenül helyes kiejtés és nyelvtan. No, de szó-mi-szó, már most úgy érzem, hogy brilliáns döntést hoztam azzal, hogy erre a szakra jöttem. Bár a 8 krenyós diffegyenletek matek sokakat elriasztott volna, márcsak azért is mert az oktató (Dr. Paál György) nem fogferdeségi, hanem szemferdeségi szögekkel rendelkezik :). De egy idő után meg lehet szokni, hogy úgy feelingeled, hogy rád kacsint közben a terem másik sarkában lévőre mutogat, meg ugat neki, hogy Mr. Türi válaszoljon máá... Az órái egyébként számomra a legkellemesebb meglepetéssel rukkoltak elő, hiszen esküszöm ilyet még nem mondtam, de élvezem a differenciálegyenleteket. Végre nem a definíció, tétel, bizonyítás blabla féle tanítás, meg nem az R-ad n-ben kutatgatunk, és nem n dimenziós vektorterekben rajzoljuk a feszültségi kiskockákat.... hanem példákon keresztül, szemléletesen barkingoljuk el a témákat.
Johnny Wild (Dr. Vad János, az Ara tanszék vezetője) pedig talán a legjobban beszél angolul. Az órái szinte felüdülések Bereczky 4 órás okádékát követően. Bár mikor lila csőgatyában és atompiros acélbetkósban megjelen, akkor így elgondolkozom azon ,hogy már csak a piros bőrszerkóját kéne felcsatolni, és úgy nézne ki, mint valami hippi állat. Stépán Gabi meg a szokásos: kibekurt jó :).
A suli után jöjjön a pihenés, így hát voltak azért bulik is, nem csak munka és padozás az élet. febr 12-én jött márkösz sölc (Markus Schulz), és újfent meglátogatta Budapestet, és adta is a banzáj. Volt aztán megint kézfogdosás, meg taggyüjtés a végén, de hát nem ezért mentünk. Kipipáltuk erre az évre is, és hát wippenberg papót igencsak a földbe taposta, ami a két szett színvonalkülönbségét, azt hiszem méltóképpen illusztrálja. Sulc papó amcsiban él, én meg nyáron átevezek az nagy USA-ba, hogy megsasoljam a jenkik földjét, meg elszívjam a békepipát winnetou-val az apacsrezervátumba. Egy szó mint száz, elhelyezést kaptam a Camp Emerson nevü táborban, ahol tavaly Balu kolléga, idén pedig Bogyó fog munkálkodni. A Balu kolléga, márcsak azért is megfelelő megszólítás, hiszen a P&G-nél munkatársak leszünk, és ezért (ill. az amcsiban való elhelyezéssel kapcsolatos segítségért) szeretnék nagyon nagy köszönetet mondani neki. Az ajándékon már dolgozok :). A tábor egyébként Massachusettsben van (remélem helyesn írtam le...) tele bitchel, walmarttal, meg óriáskerekekkel. Remélem találkozok a haiti rasztákkal, al caponéval, és végül de nem utolsósorban a kolumbiai drogkartellel. 3 hónapra megyek elméletileg ki, az ottani parádékkal kapcsolatban már összefontam néhány gondolatot, reméljük sikerül megvalósítani.
Tegnapelőtti buliban szeleteltünk meg kalkdanceltünk a béjszmentben, frenetikus volt, alig nézett minket mindenki ökörnek, de csak irigykedtek :) meg persze csodáltak :). Aztán 1 hete elég ütösre sikerült a kolibuli :). Ki is ütöttem magam rendesen, de szerencsére kezelhető volt az állapot.
Magánélet: hm, ja :) örömteli vagy sem a hír :D van bébi, hosszú idő után. Még most se értem, hogy csináltam :), de sikerült:). Volt itt Tapolca, Bp, séta, buli, minden már. Majd alakulgat a dolog, meg ássuk a folyómedret :)
mivel most is tanulnom kéne a mai ülést berekesztem:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)